Ítélet...

Miért ítélünk mindig az alapján, amit valaki más mondott valakiről/valamiről?
Néha én is beleesek abba a hibába, hogy azután alkotok véleményt, hogy valaki mondott valamit. És ha nem úgy van? Tudjuk jól, hogy a pletykák nagyon gyorsan terjednek manapság, és soha nem tudhatjuk, mi igaz belőle, és mi nem. De szinte senki nem jár utána, csak elhiszi, és elkönyveli magában, hogy az úgy van, gyakran hozzá is tesz valamit, és úgy adja tovább.
De mi van akkor, ha ezáltal elítélünk, vagy elvesztünk egy olyan embert, aki fontos lehet az életünkben?
Én is váltam már ennek az áldozatává, és sajnos, okozója is voltam már ilyennek - részben. És egyáltalán nem jó érzés, egyik sem.
Miért játszik annyira fontos szerepet a pletyka az életünkben? Természetes dolog, hogy kíváncsiak vagyunk, és bárki bármit is mond, mindenkit foglalkoztat valamilyen szinten az, hogy mi történik másokkal. Erre szokták azt mondani, hogy 'Törődj a magad dolgával!'.
Így is kellene tenni. De ha már mégis foglalkozunk másokkal, akkor inkább tegyünk lépéseket afelé, hogy valóban az igazságot tudjuk, és ne holmi kitalációt, vagy elferdített valóságot.
'Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet.' - Van benne valami. Hiszen a külső alapján is eldöntjük valakiről, vagy valamiről, hogy jó-e, vagy sem. De nem minden a külső. Nézhet ki egy ember akárhogy, a belső értékei számítanak. Közhelyes, az igaz, de valóságos, igazi. Attól, mert első ránézésre ellenszenvesnek tűnhet egy ember, lehet, hogy életed legmeghatározóbb személye lesz. (Tapasztalatból mondom.) És soha nem éri meg itt feladni, hiszen akár jó is származhat abból, ha nyitsz, és hagyod, hogy kitárulkozzon valakinek a valódi énje. Mert nem az az igazi barát/szerelem, akit csak felszínesen ismersz...